A dolgok a világban állandó változásban vannak, és bennünk is folyamatos változások zajlanak.

Ezek a változások nem lineáris folyamatok, hanem szakaszosan, időnként jelentkeznek. Néha úgy tűnik, mintha semmi nem változna, szinte állóvíznek érezzük az életet, máskor meg olyan, mintha egyszerre minden változásba lendülne körülöttünk és csak kapkodjuk a fejünket.

Sokan a változásokat a naptárhoz kötik és újévi fogadalmakat tesznek, amelyek aztán szépen néhány héten belül el is vesznek a hétköznapokban, újabb szorongást, kudarc érzést, lelkifurdalást okozva.

Fontos, hogy a változásainkat hagyjuk megérni, ne külső nyomásra, kényszer hatására tegyük, mert valódi belső meggyőződés és elhivatottság nélkül nem lesz tartós az eredmény.

A változásainkat két irányból érkező hatások indítják be:

1. A változás elindulhat külső hatásra, ez sokkal kellemetlenebb, kényelmetlenebb, kiszámíthatatlanabb és nehezebben tartható fenn hosszú távon és sok konfliktust okozhat.
2. Vagy elindulhat belső hatásra is, amikor elhatározzuk magunkat, hogy meglépünk egy régóta érlelt, esetleg halogatott, számunkra fontos lépést.

A gyakorlatban általában e két irányból érkező együttes hatás az, ami elindít minket a változás útján.

(pl. Régóta nem érzem jól magam a bőrömben, tudom, hogy életmódot kellene váltanom, de inkább halogatok, homokba dugom a fejem. Majd az éves orvosi kivizsgálás eredményképp kapok egy olyan tükröt, hogy vagy azonnal nekiállok tenni az egészségemért, vagy hamarosan elkezdhetek gyógyszereket szedni a vérnyomásomra és a koleszterinemre.)

Ha visszagondolsz az életedre, emlékszel-e olyan eseményekre, amire utólag úgy gondolsz vissza: „de jó lett volna már hamarabb változtatni…”?

Hogyan érdemes a változtatást kezelni:

1. Fontos, hogy gondold végig, mit szeretnél elérni, mi a célod. Könnyebb úgy útvonalat tervezni, ha tudod, hogy hová szeretnél eljutni.
2. Lényeges, hogy reális célokat tűzz ki magadnak. – Az elérhetetlen, irreális célok már a kezdet kezdetén kudarcra vannak ítélve. Olyan célt válassz, ami reális és van ráhatásod, tudsz tenni érte.
3. Dolgozz a célodért! – tegyél érte minden áldott nap. ha csak egy keveset tudsz, akkor annyit, de csináld!
4. Ha hibázol, bocsáss meg magadnak és folytasd a munkát. – Ha vesztesz egy csatát, az még nem a háború elvesztése!
5. Sokkal könnyebb a nagy utat kisebb szakaszokra bontani fejben. Tűzz ki mérföldköveket, részcélokat és ünnepeld meg magad, amikor elérsz egy ilyet!
6. Ha folyamatosan szorongsz, inkább lemondással, fájdalommal és rossz érzéssel jár a kitűzött célhoz vezető út, akkor érdemes felülvizsgálnod a kitűzött célodat és akár VÁLTOZTATNI rajta.

Általában az emberek alaptermészetüknél fogva jobban szeretik a biztos, járt utat a járatlannál. De ne féljünk új utakat keresni, még akkor sem, ha eleinte ijesztőnek tűnhet, mert ez lehetőség arra, hogy valami jobbat hozzunk ki az életünkből. Milyen unalmas életünk lenne, ha mindig mindent ugyanúgy csinálnánk.

A krízisekből is változás útján tudunk kijönni. Legyen ez munkahelyi, magánéleti vagy egészségi probléma.

Kereshetünk persze kifogásokat és háríthatjuk a felelősséget valami külső okra, körülményre. De az egyetlen célra vezető megoldás az, hogy felnőtt módon felvállaljuk a döntéseinket, mert senki nem fogja megoldani a problémáinkat helyettünk. Senki nem fog máshogy érezni helyettünk. Nekünk kell szembenézni a belső valóságunkkal, és tenni azért, hogy jobban érezzük magunkat. Hosszú távon csak azzal tudunk szembenézni, amit magunk megtettünk, vagy nem tettünk meg.

Ne féljünk változtatni. A változás az az út, ami az ismeretlent ismerőssé teszi. Amennyiben úgy érzed, hogy szükséged van támogatásra ahhoz, hogy elindulj és sikeresen végig haladj ezen az úton, fordulj hozzánk és segítünk!

Ennek a nagyon furcsa 2020-as évnek is elérkezett az utolsó hónapja, itt a december, jönnek az ünnepek. Mivel ez az év nagyon sok váratlan helyzetet teremtett a COVID miatt, volt első hullám, aztán egy furcsa nyár, most pedig nyakig benne vagyunk a második hullámban (aminek nem tudjuk, hogy mikor lesz vége), érthető, hogy sokkal fáradtabban, érzelmileg kimerültebben indulunk neki a következő heteknek. Legyünk megértőek és megengedőek saját magunkkal szemben és gondoljuk át így december elején, hogy mit tehetünk a saját és családunk jólléte érdekében azért, hogy élvezhessük az ünnepi időszakot, a közösen töltött időt és minimalizáljuk a konfliktus kialakulásának esélyét.

1. Találd meg a miértedet:

Miért szereted az ünnepeket? Mi motivál téged ebben az időszakban? Fontos, hogy ezt tudatosítsd magadban és akkor tudod, hogy miért csinálod, mi hajt belülről, innentől nem csak feladat teljesítésként éled meg a következő heteket.

2. Tervezz előre, írj listákat és használd a naptáradat:

Mikor, mit fogsz csinálni, (pl. fodrász, kozmetikus, nagytakarítás, fenyőfa vásárlás) kinek mit szeretnél adni, mikor mit főzöl, mikor hova mentek (amennyiben erre lesz lehetőség)?

A tervezés azért fontos, hogy átlásd a teendőidet, a fizetni valókat, lásd, mikorra tervezted túl magad. Vond be a családtagjaidat is a tervezésbe. Segítsenek az ötletelésben, a nagytakarításban, a sütés-főzésben, vegytek közös ajándékokat! Innentől ők is sokkal elkötelezettebbek lesznek, mert aktív részeseivé válnak a készülődésnek.

3. Vásárolj online:

Most nagyon nem biztonságos tömegben bevásárló központokat járni és emellett rengeteg idő is elmegy vele. Rendelj az interneten, szállíttasd házhoz vagy csomagpontra/automatába. Olcsóbb is így vásárolni, hiszen össze tudod hasonlítani több üzlet kínálatát.

4. A gesztus, a törődés, az odafigyelés legyen fontos, ne a pénzköltés:

Ez anyagilag is egy bizonytalan és nehéz év volt, sok család nagyon megsínylette a járványt. Nem kell túlvállalni anyagilag magunkat, nem kell, hogy csak azért verjük magunkat kiadásokba, hogy nagyobb, szebb, újabb, vagy drágább legyen valami, amire igazából nincs is annyira szükségünk. Emellett fektess hangsúlyt a fenntarthatóságra is, ne termeljünk még több szemetet.

5. Törd meg a hagyományokat, rendelj étteremből, péktől, cukrásztól:

 Ezzel a vendéglátásban dolgozókat is segíted, hogy jövedelemhez jussanak és álláshelyek maradjanak meg és magaddal is jót teszel. Elhiszem, hogy „Olyan” töltött káposztát csak a Nagyi receptje alapján lehet csinálni, de biztosan megéri-e, hogy emiatt piacra szaladgálj, sorban állj, cipekedj, és utána még egy fél napot ezzel tölts az életedből? Sőt, a tökéletes bejgli recept hajszolása helyett is rendeld meg a sarki péknél nyugodt szívvel.  A felszabadult időt pedig fordítsd mondjuk társasozásra.

6. Legyél szabad levegőn, mozogj rendszeresen:

A túl sok étel, a sok összezártság, túlpörgött kisgyerekek és nagymamák ellen is bevált recept a friss levegőn való tartózkodás. A járvány miatt most amúgy is biztonságosabb a külön élő családtagjainkkal és a barátainkkal szabadtéren találkozni. Menjetek közösen sétálni, kirándulni. Ezt is tervezzétek meg előre, hogy kivel, mikor és mit fogtok csinálni. Vihettek termoszban teát vagy forralt bort és csillagszórózni is jól lehet, amikor már sötétedik.  A kutyát se felejtsétek otthon!

7. Én idő:

Az egész „mutatvány” kulcsa! A sok tennivaló és közös programok mellett hagyj időt magadnak pihenni, feltöltődni, mert erről is szólnia kell ennek az időszaknak. Ha szükséged van rá, legyél egyedül. Olvass könyvet, hallgass zenét, menj futni, jógázz, stb. csinálj bármit, ami feltölt. Engedd el az elvárásokat, ne másnak akarj megfelelni.

+ A kevesebb néha több: vállalj kevesebbet, de azt tudd jó érzéssel, szívből csinálni.

 Amennyiben olyan, évek óta visszatérő családi konfliktusok árnyékolják be az ünnepeket, amiket nem tudtok megoldani, kérjetek segítséget ITT.

Fotók: Canva

Mi a félelem?

Öröm, bánat, düh, meglepődés, félelem és undor – ezeket tekintjük a hat emberi alapérzelemnek, amelyhez a világ minden pontján azonos arcmimika társul (P. Ekman). Ezek az alapérzelmek függetlenek a kulturális körülményektől, az evolúció során alakultak ki és genetikusan öröklődnek tovább.

Ebből is látszik, hogy a félelem érzése mindenkiben ott van, velünk születik és szükségünk is van rá a túléléshez.

Mi történik ilyenkor a testünkben?

Amikor félünk, az arcunk riadttá válik, a pupillánk kitágul és a szánk kinyílik. Emellett működésbe lép a szimpatikus idegrendszerünk is: gyorsabban ver a szívünk, a vérnyomásunk megemelkedik, megfeszülnek az izmaink, fokozódik az izzadás, megemelkedik a vércukorszintünk, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez. Éberebbé válik a tudatunk, vagyis a szervezetünk a veszélyes helyzetekben élesíti az érzékeinket.

Ha ez a túléléshez kell, akkor mi a probléma vele?

Amikor a félelem átveszi az irányítást az életünk felett, amikor korlátoz minket abban, hogy minőségi életet éljünk, hogy meghozzunk fontos döntéseket, vagy visszatart attól, hogy megtegyünk bizonyos lépéseket, akkor ezzel távol tart minket attól, hogy olyan életet éljünk, amire a lelkünk mélyén vágyunk. Sérülhetnek a kapcsolataink, megakadályozhatja, hogy új tapasztalatokat szerezzünk és gátolhatja a személyes és szakmai fejlődésünket is.

Hogyan kezeld jól ezeket a helyzeteket?

1. Először is vizsgáld meg, hogy olyan dolgok miatt aggódsz-e, amelyekre van ráhatásod?

Ha igen, akkor tudsz cselekedni a változás érdekében. Ha viszont nincs hatásod a helyzetre, akkor engedd el. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem ilyen egyszerű, de ha újra és újra tudatosítod magadban ezt a gondolatot, az a segítségedre lesz.

2. Fogadd el a félelmeidet

Könnyebb a félelmeket elfogadni és kezelni, ha „nevet adunk” nekik. Ha a nehezen megfogható szorongás érzést minél jobban megpróbáljuk beazonosítani és megérteni, hogy mitől is félünk pontosan és miért?

3. Vesd papírra a gondolataidat

Sokaknak segíti a gondolkodást és a tisztábban látást, ha leírják a gondolataikat. Ha segít, írd le egy papírra, vagy füzetbe, hogy mitől félsz és miért. Ettől máris könnyebben körvonalazhatóak a félelmek.

3. Gondold át, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv, ami történhet

A félelmek általában borús jövőt jósolnak, elbizonytalanítanak, eltántorítanak a céljaidtól. Érdemes feltenni magadnak a kérdést, hogy mi a lehető legrosszabb, ami történhet? Miután elképzelted ezt az ijesztő jövőképet, gondold át azt is, hogy milyen eszközeid vannak a megküzdéshez.

4. Vedd sorra az erősségeidet

Gondold végig, hogy mennyi nehéz helyzeten mentél már keresztül életed során. Lásd meg, hogy ezek közül több is rettentően ijesztőnek tűnt előtte, vagy közben, mégis jól megoldottad. Szedd leltárba azokat a képességeidet, készségeidet, amik segítségedre voltak ezen korábbi életesemények során és támaszkodj rájuk tudatosan a jelenben. Ezek a te erősségeid, amiket magadnak köszönhetsz!

5. Maradj a jelenben

Emlékezz rá, hogy mennyi olyan félelmetes verziót pörgettél már le magadban az álmatlan éjszakákon, amik végül sosem következtek be. Ne kattogj, ne pazarold a lelki nyugalmadat egy elképzelt jövőtől való félelemre. Amire hatásod van, az a most. Ezen a ponton tudod befolyásolni az eseményeket.

"A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság: a jelen." (Popper Péter)

6. Nálad az irányítás

Tudatosítsd magadban, hogy a félelem nem több, mint elmeállapot. Egy gondolat. Te hoztad létre és mivel te vagy a létrehozója, hatalmadban áll felül emelkedni is rajta.

7. Találd meg a saját eszközeidet, hogy lecsillapítsd az elmédet

Szabadítsd ki magad a gondolataid fogságából. Tereld el a figyelmedet a félelmeidről, kezd olyan tevékenységbe, ami feltölt, ami kikapcsol, ami boldogságot okoz.

• Menj futni, jógázz vagy sportolj bármit, amit jól esik. Utána sokkal szebb lesz a világ.
• Próbálkozz meg a meditációval, ami lecsillapítja a csapdába esett gondolataidat
• Ha extrovertált vagy, menj társaságba, beszélgess, töltődj új impulzusokkal.
• Ha inkább magadban szeretsz töltődni, akkor keress egy jó könyvet, főzz egy finom vacsorát vagy nézz meg egy filmet.
• Keress egy olyan szót vagy mondatot magadnak, ami erőt és biztonságot ad. Ezt ilyen helyzetekben akár magadban elismételve, akár hangosan kimondva, akár a hűtőszekrényre kiragasztva bármikor „előveheted és használhatod”.

7+1. Amikor egyedül nem megy

Ha bizonyos félelmeid olyan szinten eluralják az életedet. hogy jelentősen korlátoznak abban, hogy teljes és boldog életet élj és úgy érzed, hogy meghaladja az erődet, hogy ebből egyedül kimássz, akkor ne félj segítséget kérni!

Ami nem öl meg, az megerősít, szokták mondani. Még ha teljesen nem is értünk ezzel egyet, az biztos, hogy a félelmünk erősebbé és ellenállóbbá tehet minket, amennyiben megtanuljuk uralni ezeket a helyzeteket. Megéri dolgozni magunkon a félelmeinkkel kapcsolatban.

 Képek forrása: Canva

Nagyon sok cikk, tanulság született már a koronavírus által okozott negatív érzések kapcsán, így most inkább arra szeretnénk kitérni, hogy hogyan érdemes felkészülni a lehetséges második hullámra. Milyen lehetőségeink vannak és mik a megnyugtató előjelek.

Előző bejegyzéseinkben a konfliktusokkal foglalkoztunk: milyen konfliktushelyzetek adódhatnak, milyen konfliktuskezelési típusok léteznek és hogy mit érdemes tennünk annak érdekében, hogy a viták ne gyűrűzzenek tovább. Ezek az említett konfliktusok a környezetünkben lévő emberekkel alakulnak ki különböző nehéz szituációkban vagy félreértések miatt.

Azonban a konfliktusok egy nagy része bennünk zajlik. Ilyenkor nagyon lényeges a saját feszültségeinket  felismerni és megpróbálni kezelni annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, illetve hogy ezek a negatív gondolatok ne nyomják rá a bélyegét a környezetünk hangulatára is.

Például, könnyen komoly belső feszültséget okozhat, ha belegondolunk abba hogy ősszel esetleg újra otthon kell majd maradnunk a négy fal között. Mert annyi minden történt már idén.

A 2020-as év korábban sosem látott, új élethelyzeteket hozott. A koronavírus alatti időszakban először ki kellett alakítanunk a működésünket az új keretek között, ami nagyon nem volt könnyű. Sok embernek a megélhetése is veszélybe került. El kellett gyászolnunk a szabadságunkat és elfogadni olyan korlátozásokat, amilyeneket eddig még sosem láttunk. Megtanultunk együttélni az új szabályokkal, alkalmazkodtunk és sokan meg is szerettük ezt.

Aztán ismét vissza kellett térnünk a régi megszokotthoz, a rohanáshoz és most talán gyászoljuk azt, amit a korlátozás alatt végül megszerettünk.

Ez azt jelenti, hogy olyan belső munka zajlik bennünk, ami önmagában járhat erős feszültséggel:

• Hogyan őrizzem meg, amit tanultam az utóbbi hónapokban?
• Hogyan vigyázzak jobban magamra, az időmre?
• Hogyan ne kövessem el ugyanazokat a hibákat, mint régen? És még sorolhatnánk.

Hogyha viszont belső feszültség van, akkor az valahol lecsapódik. Szerencsés az, aki minden ilyet le tud vezetni sporttal, művészeti tevékenységgel, vagy bármi mással, mint egy külső személy bevonása. De sajnos ez ritka és igenis sokszor a hozzánk közel állók az elszenvedői a belső konfliktusainknak.  Ezért arra biztatunk Titeket, hogy keressetek hozzátok passzoló feszültség levezető tevékenységeket.

És mi történik akkor, ha ősszel következik egy második hullám?

Ennek kapcsán a leggyakrabban felmerürő érzés a bizonytalanság

A bizonytalanság az egyik legnehezebben kezelhető érzés, mert nincs támpont. Nincsen kontroll érzésünk, ami nehezíti a tájékozódást. Mintha bekötött szemmel száguldanánk az autópályán. Ezen úgy tudunk felülkerekedni, ha megkeressük a lehető legtöbb biztos pontot: volt már egy hullám, ott mik voltak a jó megoldások? Mik segítettek átvészelni ezt az időszakot? Mi fölött van kontrollunk? Mit érdemes tennünk előkészületként úgy, hogy nem pánikolunk, hiszen már vannak tapasztalataink?

A jó hír az, hogy van mire támaszkodnunk.

Tanulságok a tavaszi időszakból

Igazából ősszel már nem vakrepülünk, hiszen már találkoztunk vírushelyzettel és korlátozásokkal is. Van a kezünkben muníció ahhoz, hogy sikeresen, sőt még sikeresebben kezeljük a következő hullámot, amennyiben vár ránk. Higgadtan gondoljuk végig, hogy mi ment jól, mi ment rosszul, mit éltünk meg sikerként az előző érában és ennek megfelelően cselekedjünk.

Tipp: A naplóírás egy olyan tevékenység, ami segít összegezni a tanulságokat, segít nehézségek feldolgozásában, gondolatok rendszerezésében.

Reziliencia

Az ember rendkívül hatékonyan alkalmazkodik nehéz helyzetekhez. Néha még magunkat is meglepjük vele, hogy micsoda traumákat, nehézségeket vagyunk képesek túlélni. Rezilienciának gyakorlatilag az adaptációs képességünket nevezzük. Szóval ez az újabb jó hír: sokkal ügyesebbek és alkalmazkodóbbak vagyunk, mint elsőre gondolnánk.

Tipp: Gondoljátok végig, hogy milyen erősségeitekre támaszkodtatok az előző hullámnál és mire vagytok a legbüszkébbek az előző korlátozás alatt töltött időszakban?

Pozitív gondolkodás

Azt senki sem veheti el, ami a fejünkben van. Az értékeink, az elveink, a hitrendszerünk, a fantáziáink, az álmaink, az emlékeink. Sokan - mikor nehézséggel találkoznak - felteszik a kezüket, és úgy csinálnak, mintha semmi felett sem lenne kontrolljuk. Mintha abban nem lenne felelősségük, hogy mi zajlik a fejükben, hogy mire irányítják a figyelmüket. Pedig mindig a saját döntésünk, hogy egy adott helyzetre hogyan reagálunk. És abban, hogy mit és hogyan gondolunk, abban teljes, totális szabadságot élvezünk.

Akkor, amikor nincsenek kapaszkodók és gyakorlatilag minden bizonytalan, meg kell keresnünk minden olyat, amit tudunk kontrollálni. Hogy a szűk környezetünkben mire van ráhatásunk és a saját fejünkben milyen gondolatokat pörgetünk. Az is a mi felelősségünk, hogy hogyan viselkedünk másokkal, segítünk-e, támogatjuk-e őket vagy sem. Biztosak vagyunk benne, hogy az életetekben már csináltatok ilyet: hogy kellett továbbmenni nagyon nehéz helyzet után és megcsináltátok.

Tipp: Próbáljatok olyan gondolatokat keresni, amik átsegítettek korábbi nehéz helyzeten. Vagy keressétek meg a legszebb emlékeiteket és merengjetek rajtuk. Muszáj töltőre raknunk néha az agyunkat is és nem áztatni a sok rossz gondolatban, mint egy elhasznált teafiltert.

 Képek forrása: Canva images

Vannak kínos kommunikációs hibák, mint amikor átolvasás nélkül küldünk el egy e-mailt, majd az elküldés után észrevesszük, hogy olyan hibát tartalmaz, amitől hanyagnak és amatőrnek tűnhetünk.

De bizonyos kommunikációs hibák súlyosabb következményekkel járhatnak. Ronthatják a hírnevünket, az ügyfelekkel való kapcsolatunkat, vagy akár anyagi veszteséget is eredményezhetnek.

Most 10 általános kommunikációs hibát vizsgálunk meg, és azt, hogy mit tehetünk azért, hogy elkerüljük ezeket.

1. hiba: Nem olvastad át, amit megírtál

A helyesírási és nyelvtani hibák rendkívül kínosak. Ezért feltétlenül ellenőrizz át minden írott kommunikációt, mielőtt elküldöd azokat. Ne hagyatkozz kizárólag a szövegszerkesztő helyesírás ellenőrzőjére. Keress rá minden olyan szóra, amelyben nem vagy biztos. Ellenőrizd, hogy csatoltad-e a levélhez tartozó csatolmányt. Nehéz észrevenni a hibákat a saját munkádban, ezért érdemes megkérned egy kollégát, hogy elküldés előtt olvassa át a fontos dokumentumokat. Több szem többet lát!

2. hiba: Kellemetlen hír kézbesítése e-mailben

Az írásbeli kommunikációs csatornák nem teszik lehetővé nonverbális jelzésekkel (például testbeszéddel) a nehéz üzenetek tompítását, és nem alkalmasak az intenzív érzelmek azonnali kezelésére sem.

Ha rossz híreket kell megosztanod, akkor törekedj arra, hogy ezt személyesen tedd meg, és gondosan mérlegeld, hogyan teheted ezt minél szenzitívebb módon. Ha egy nehéz üzenetet személyesen adsz át, könnyebb észrevenned a jeleket, pl. ha az emberek félreértették az üzeneted lényeges részeit, vagy ha különösen rosszul érintette őket a kapott információ. Ekkor rögtön van lehetőség az elhangzottak tisztázására, vagy segítheted őket a nehéz hír kezelésében.

3. hiba: Nehéz beszélgetések halogatása

Az életben elkerülhetetlen, hogy időnként negatív visszajelzéseket is adni kell. Csábító ugyan megpróbálni halogatni ezeket a beszélgetéseket, de ez csak további problémákat okozhat és előfordulhat, hogy a kis probléma, amelyet most „elengedsz”, hamarosan kezelhetetlenül naggyá növi ki magát.

Az előkészítés a kulcs a nehéz beszélgetésekhez. Tanulj meg világos és gyakorlatias visszajelzést adni, és olyan eszközöket használj, amivel arra ösztönzöd az embereket, hogy maguk is gondolkodjanak viselkedésükön. Nem ciki, ha előtte elpróbálod, hogy miket és hogyan szeretnél elmondani, így magabiztosabban tudsz belemenni a beszélgetésbe.

4. hiba: Nem vagy asszertív

Arra mondjuk, hogy asszertíven kommunikál, aki úgy képes a kommunikáció során megfogalmazni a saját szükségleteit, hogy közben figyelembe veszi a kommunikációs partnere igényeit is.

Nem biztos, hogy minden helyzetben célba ér az, aki asszertív. Ez nem a siker tuti receptje, merthogy olyan nincs. Azonban biztosan állítható, hogy nagyobb esélye van a sikeres megoldás megtalálására annak, aki tisztában van a saját igényeivel és tekintettel van a másokéra is. Az asszertivitás így azt is jelenti, hogy tudni kell időnként nemet mondani is.

5. hiba: A kávéscsésze-szabály megszegése

Válaszoltál valaha dühösen egy e-mailre anélkül, hogy átgondoltad volna? Ha igen, akkor valószínűleg érzelmileg reagáltál ahelyett, hogy nyugodtan végig gondoltad volna a helyzetet. Az ilyen érzelmi reakció károsíthatja a jóhíredet és azt a benyomást keltheti, hogy nincs önkontrollod.

Ha ilyen helyzetbe kerülsz, nyugodtan írd meg a választ, ha jól esik, de el ne küldd! Tedd félre amit írtál és menj, igyál egy kávét, teát, vagy sétálj egyet a szabad levegőn (ezért coffecup rule a neve). Ha megnyugodtál, akkor térj vissza a megírt válaszodhoz, olvasd el és fogalmazd át vállalható stílusúra, azután küldd csak el.

6. hiba: Nem készültél fel elég alaposan

A rosszul elkészített prezentációk kifejezetten kellemetlenek, lehangolják a hallgatóságot és károsíthatják hírnevedet is, ezért elengedhetetlen a gondos előkészület.

Először is hagyj magadnak elég időt a kommunikáció alapos megtervezésére.  Az előadásodban lévő adatok és információk legyenek pontosak. Tájékozódj az előadás helyszínén elérhető technikai feltételekről, körülményekről. Csak olyan megoldásokat használj, amelyekben elég magabiztos vagy, hogy hiteles és intelligens üzenetet közvetíts, amely vonzza a hallgatóságodat. Hagyj időt a korrektúrára, és a megfelelő képek megtalálására. A felhasznált képek és a szöveg legyenek összhangban egymással. Ne felolvasást tarts, az előadásodat csak támogassa a prezentáció, törekedj arra, hogy folyékonyan és inspirálóan adj elő.

7. hiba: A kommunikáció "one-size-fits-all" megközelítése

Ha a "one-size-fits-all" megközelítést alkalmazod, azzal figyelmen kívül hagyhatod az emberek különböző személyiségét, igényeit és elvárásait, holott a kommunikációnak a lehető legnagyobb mértékben foglalkoznia kell ezekkel a különbségekkel is.

Amikor oktatási anyagot készítesz, akkor legyél annak tudatában, hogy az emberek eltérő tanulási stílusokkal rendelkeznek. Úgy alakítsd a mondanivalódat, hogy azok is élvezhessék, akik az olvasás révén tanulnak könnyebben, és azok is, akik inkább a gyakorlat orientált megközelítést részesítik előnyben.

8. hiba: Nem eléggé nyitott hozzáállás új emberekkel való megismerkedéskor

A mai munkahelyeken, különösen, ha multinacionális cégnél dolgozol, etnikai hovatartozások, vallások, életkor, nem, szexuális irányultság, és képességek szerint nagyon sokféle munkatárssal és ügyféllel találkozhatsz. Ezek a különbségek változatossá és gazdaggá teszik a mindennapokat.

Könnyen eshetsz abba a hibába, hogy új kollégák vagy ügyfelek esetén sztereotípiák, feltételezések, vagy néhány információ alapján alakítasz ki véleményt róluk és nem veszed figyelembe a másik ember sajátos háttérét, személyiségét és tapasztalatait. Ez különösen igaz akkor, ha még nem volt időd arra, hogy jobban megismerd a másik felet. Ezek a feltételezések azonban gátolják a nyílt kommunikációt és veszélyeztethetik a velük kialakítandó kapcsolatot. Hagyj elég időt arra, hogy megismerd a másik személyt. Tanuld meg, hogyan kell kezelni a kulturális különbségeket, tartsd tiszteletben a másságot.

9. hiba: Annak feltételezése, hogy megértették az üzenetedet

Mindig szánj időt arra, hogy ellenőrizd, hogy az emberek megértették-e az üzenetedet.

Például, amikor e-mailt küldesz, ösztönözd az embereket, hogy kérdezzenek bátran, ha nem értették meg az üzenetet, vagy annak egy részét. Ha előadást tartasz, hagyj időt arra, hogy az emberek menet közben kérdezhessenek, vagy dedikálj időt a kérdések feltevésére a mondanivalód végén.

A helyes megértés ellenőrzéséhez használj nyitott kérdéseket, amelyek pl. a "hogyan", "miért" vagy "mi" szóval kezdődnek. Ezek ösztönzik a visszacsatolást és segítenek a hallgatóságnak abban, hogy megfogalmazzák, ők mit értettek meg az elhangzottakból.

10. hiba: véletlenül megsértetted az adatvédelmet

Téves címzettnek továbbítottál egy érzékeny e-mailt, vagy hibás mellékletet csatoltál a leveledhez? Az ilyen típusú hibák akár súlyos jogi vagy gazdasági kárt is okozhatnak, illetve megsérthetik az emberek személyiségi jogait.

Az ilyen problémák elkerülése érdekében írd meg és ellenőrizd át az érzékeny üzeneteket, mielőtt kiválasztod a címzetteket, majd ellenőrizd le még egyszer a címzettek e-mail címeit is. Ha a levelező programod automatikusan kitölti az e-mail címeket, ki is kapcsolhatod ezt a funkciót. Hasznos tipp, ha ezeket az e-maileket előbb szövegszerkesztőben vagy üres e-mailben készíted el, majd a szöveget utána innen illeszted be az üzenetbe. Ha érzékeny vagy bizalmas mellékletet küldesz, ellenőrizd, hogy a megfelelő verziót csatoltad-e.

Összefoglalva:

Mindenki követ el kommunikációs hibákat. Törekedj arra, hogy elkerüld azokat, amik apró odafigyeléssel megelőzhetőek. Minden e-mailt, dokumentumot és prezentációt gondosan készíts el, és adj időt magadnak az ellenőrzésre.  

A jó kommunikáció kulcsa az, hogy gondolkozz a közönség fejével. Ne feledd, hogy a kommunikáció kétirányú folyamat. Legyél nyitott a kérdésekre, és halld meg, amit a hallgatóság mond és figyeld a non-verbális reakcióikait is. Az idő múlásával rájössz, hogy az általános kommunikációs hibák elkerülése jelentősen javítja az üzenetek minőségét, a hírnevedet, a munkakapcsolataidat és munkádról alkotott általános képet.

Forrás: www.mindtools.com/pages/article/common-communication-mistakes.htm

Képek: Canva images

Itt a nyár, megnyíltak a határok, feloldódni látszanak azok a korlátozások, amik a vírus miatt gúzsba kötötték az egész családot. Gondolhatnánk, hogy a szigorításokkal együtt a családi feszültségek is feloldódnak, de minden élethelyzet hozhat - és hoz is - magával konfliktust. Most sincs ez másként. Megijedni viszont nem kell, összegyűjtöttünk Nektek pár hasznos javaslatot, hogy mit tegyetek konfliktusok esetén.

Konfliktuskezelés

Kezdjük azzal, hogy mit mondanak a kutatók. Nap mint nap szembesülnünk kell konfliktusokkal, hiszen az életünk minden területén megjelennek, a feladatunk pedig az, hogy ezeket a szituációkat felismerjük és kezelni tudjuk. Különböző módszereket alkalmazhatunk feszült, konfliktusos helyzetekben. Sem az elkerülő, sem az erőszakos módszer nem bizonyul hatékonynak, igyekeznünk kell megtalálni a két véglet közötti egyensúlyt. Az asszertivitás egy hatékony út, hiszen ekkor az egyén érvényesíti saját akaratát, eközben viszont meghallgatja a másik felet is és igyekszik egy mindkét fél számára megfelelő megoldást találni (Neale, Spencer, Wilson, 2009). 

Thomas és Kilmann (1974, id: Pat, 2001) az emberi viselkedést két alapvető dimenzió mentén írja le, ezek az asszertivitás és az együttműködés. Attól függően, hogy valaki mely dimenzión ér el magasabb pontot, sorolható be az általuk meghatározott öt konfliktuskezelési típus egyikébe. Szerinted Te melyikbe tartozol?

Versengő: a versengő konfliktuskezelési stílust alkalmazó személyt csak saját céljai elérése érdekli, ennek érdekében cselekszik, csak ezért tesz erőfeszítést. Ebből következik, hogy az asszertivitás dimenzión magas értéket ér el, ezzel szemben az együttműködés tengelyén nagyon alacsonyat. Saját érdekein kívül nem törődik mással, azok számítanak, a másik céljaival nem foglalkozik. Bármilyen módon, de érvényesíti akaratát. Ez jelentheti, hogy kiáll a jogaiért, vagy csak egyszerűen nyerni akar.

Alkalmazkodó: az alkalmazkodó konfliktuskezelést választó személy nem jellemezhető asszertív viselkedéssel, viszont annál együttműködőbb, a versengő módszer ellentéte. Jellemző rá az odafordulás, mások segítése,  az önfeláldozás, mások aggodalmainak elsimítása. Mások céljait tartja inkább szem előtt, azokat igyekszik megvalósítani. 

Kompromisszumkereső: a kompromisszumkereső konfliktuskezelési stílust alkalmazó személy mindkét dimenzión közepes értéket mutat, az elkerülő konfliktuskezelési módszer ellentéteként írható le. Jellemző, hogy a probléma mélyére ásnak az ezzel a módszerrel dolgozó személyek, és a mélyen rejlő feszültséggel foglalkoznak. Mindkét fél számára megfelelő megoldást igyekszik találni. Abban az esetben működik ez a módszer, amennyiben mindkét fél érdekei és céljai ugyanolyan fontosságúak. 

Együttműködő: az együttműködő konfliktuskezelési stílus abban különbözik a kompromisszumkereső módszertől, hogy mindkét dimenzión, vagyis az asszertivitás és az együttműködés tengelyén is magas értéket mutat. Azok a személyek, akikre ez a stílus jellemző, ők igen aktívan, maximális energia befektetéssel dolgoznak a probléma kölcsönösen kielégítő és mindkét fél számára előnyös megoldásán (Pat,2011).

Meglévő rég húzódó dinamikák

Természetes, hogy amikor lekorlátozzák a szabad mozgásterünket, akkor a legnagyobb vágyunk a kimozdulás. És most íme, itt a lehetőség végre utazni. Meleg van, nehéz a négy fal között meglenni, akinek van lehetősége, autóba vagy vonatra pattan és irány a vízpart. Ugyanakkor ez sok konfliktus forrása lehet a családban. A megszokott kérdéseken túl, mint hogy ki hova szeretne menni? Milyen programokon akar részt venni? Várost nézzünk vagy inkább csak feküdjünk egy tengerparton? Kettesben menjünk, vagy a gyerekekkel? Mennyi pénzt költsünk? Szóval ezeken túl bekúszik az egyenletbe a koronavírus kérdés. Nem tudjuk biztosan, hogy mennyire veszélyes most mozogni, úton lenni. És az ebben lévő vélemény különbségek bizony vitákat szülnek.

Különösen megnehezíti a helyzetet, hogy a konfliktusok nem egyik napról a másikra születnek. Akik már évek óta együtt élnek  sok sérelmet görgetnek magukkal, amik elő-elő törnek egy vitahelyzetben. Lehet, hogy onnan indul a veszekedés, hogy hova menjünk nyaralni, de se perc alatt ott jár a pár, hogy évekkel ezelőtt, mikor Görögországban nyaraltak a mennyire összevesztek, mert az egyik fél féltékeny volt. Emberek között kialakul egy fajta dinamika, ami jellemzi az ő kapcsolatukat. Ez fogja meghatározni, hogy hogyan hoznak döntéseket, hogyan érzik jól magukat együtt és hogyan néznek ki a vitáik. Sokat tudunk segíteni saját magunknak, ha felismerjük ezt a dinamikát és megértjük saját és a másik működését. Így elkerülhető lesz a több napos feszült állapot.

Mit tehettek, hogy a konfliktusok ne gyűrűzzenek tovább?

Engedd ki a gőzt!

Mielőtt belevágnál a nagy beszélgetésbe, próbálj meg minél inkább tiszta fejjel odamenni. Minél kevesebb indulatot magaddal vinni. Vezesd le sporttal, írd ki magadból vagy beszéld ki egy barátoddal.

Kérdezz!

Először próbáld meg megérteni a másikat. Hogy mi az ő nézőpontja. Hogyan van ő ebben a helyzetben? Mik az igényei?

Mondd el, te mit érzel! Használj ÉN-üzeneteket!

Ami kulcsfontosságú, hogy ne minősítsd a másikat! Sosem a másik személyéről beszélj, hanem a viselkledéséről és a saját érzéseidről. pl. Én úgy érzem, hogy … . A másik minősítése csak olaj a tűzre.

Tények

Annak érdekében, hogy ne bonyolódjatok bele sárdobálásba, szorítkozzatok a tényekre. Ezeket gyűjtsd össze, ha csak az érzéseidre fókuszálsz, azok könnyen tévútra vihetnek.

Time out

Ha úgy érzed, túl sok benned az indulat, kérj időt. Szállj ki a vitából, de te legyél az, aki később visszatér. Ne hagyd cserben a másikat!

Metszet

Tárjátok fel, hogy mi az a metszet, amire mindketten vágytok. Keressetek kompromisszumos megoldást, amivel mindketten boldogok tudtok lenni.