Itt a nyár, megnyíltak a határok, feloldódni látszanak azok a korlátozások, amik a vírus miatt gúzsba kötötték az egész családot. Gondolhatnánk, hogy a szigorításokkal együtt a családi feszültségek is feloldódnak, de minden élethelyzet hozhat - és hoz is - magával konfliktust. Most sincs ez másként. Megijedni viszont nem kell, összegyűjtöttünk Nektek pár hasznos javaslatot, hogy mit tegyetek konfliktusok esetén.

Konfliktuskezelés

Kezdjük azzal, hogy mit mondanak a kutatók. Nap mint nap szembesülnünk kell konfliktusokkal, hiszen az életünk minden területén megjelennek, a feladatunk pedig az, hogy ezeket a szituációkat felismerjük és kezelni tudjuk. Különböző módszereket alkalmazhatunk feszült, konfliktusos helyzetekben. Sem az elkerülő, sem az erőszakos módszer nem bizonyul hatékonynak, igyekeznünk kell megtalálni a két véglet közötti egyensúlyt. Az asszertivitás egy hatékony út, hiszen ekkor az egyén érvényesíti saját akaratát, eközben viszont meghallgatja a másik felet is és igyekszik egy mindkét fél számára megfelelő megoldást találni (Neale, Spencer, Wilson, 2009). 

Thomas és Kilmann (1974, id: Pat, 2001) az emberi viselkedést két alapvető dimenzió mentén írja le, ezek az asszertivitás és az együttműködés. Attól függően, hogy valaki mely dimenzión ér el magasabb pontot, sorolható be az általuk meghatározott öt konfliktuskezelési típus egyikébe. Szerinted Te melyikbe tartozol?

Versengő: a versengő konfliktuskezelési stílust alkalmazó személyt csak saját céljai elérése érdekli, ennek érdekében cselekszik, csak ezért tesz erőfeszítést. Ebből következik, hogy az asszertivitás dimenzión magas értéket ér el, ezzel szemben az együttműködés tengelyén nagyon alacsonyat. Saját érdekein kívül nem törődik mással, azok számítanak, a másik céljaival nem foglalkozik. Bármilyen módon, de érvényesíti akaratát. Ez jelentheti, hogy kiáll a jogaiért, vagy csak egyszerűen nyerni akar.

Alkalmazkodó: az alkalmazkodó konfliktuskezelést választó személy nem jellemezhető asszertív viselkedéssel, viszont annál együttműködőbb, a versengő módszer ellentéte. Jellemző rá az odafordulás, mások segítése,  az önfeláldozás, mások aggodalmainak elsimítása. Mások céljait tartja inkább szem előtt, azokat igyekszik megvalósítani. 

Kompromisszumkereső: a kompromisszumkereső konfliktuskezelési stílust alkalmazó személy mindkét dimenzión közepes értéket mutat, az elkerülő konfliktuskezelési módszer ellentéteként írható le. Jellemző, hogy a probléma mélyére ásnak az ezzel a módszerrel dolgozó személyek, és a mélyen rejlő feszültséggel foglalkoznak. Mindkét fél számára megfelelő megoldást igyekszik találni. Abban az esetben működik ez a módszer, amennyiben mindkét fél érdekei és céljai ugyanolyan fontosságúak. 

Együttműködő: az együttműködő konfliktuskezelési stílus abban különbözik a kompromisszumkereső módszertől, hogy mindkét dimenzión, vagyis az asszertivitás és az együttműködés tengelyén is magas értéket mutat. Azok a személyek, akikre ez a stílus jellemző, ők igen aktívan, maximális energia befektetéssel dolgoznak a probléma kölcsönösen kielégítő és mindkét fél számára előnyös megoldásán (Pat,2011).

Meglévő rég húzódó dinamikák

Természetes, hogy amikor lekorlátozzák a szabad mozgásterünket, akkor a legnagyobb vágyunk a kimozdulás. És most íme, itt a lehetőség végre utazni. Meleg van, nehéz a négy fal között meglenni, akinek van lehetősége, autóba vagy vonatra pattan és irány a vízpart. Ugyanakkor ez sok konfliktus forrása lehet a családban. A megszokott kérdéseken túl, mint hogy ki hova szeretne menni? Milyen programokon akar részt venni? Várost nézzünk vagy inkább csak feküdjünk egy tengerparton? Kettesben menjünk, vagy a gyerekekkel? Mennyi pénzt költsünk? Szóval ezeken túl bekúszik az egyenletbe a koronavírus kérdés. Nem tudjuk biztosan, hogy mennyire veszélyes most mozogni, úton lenni. És az ebben lévő vélemény különbségek bizony vitákat szülnek.

Különösen megnehezíti a helyzetet, hogy a konfliktusok nem egyik napról a másikra születnek. Akik már évek óta együtt élnek  sok sérelmet görgetnek magukkal, amik elő-elő törnek egy vitahelyzetben. Lehet, hogy onnan indul a veszekedés, hogy hova menjünk nyaralni, de se perc alatt ott jár a pár, hogy évekkel ezelőtt, mikor Görögországban nyaraltak a mennyire összevesztek, mert az egyik fél féltékeny volt. Emberek között kialakul egy fajta dinamika, ami jellemzi az ő kapcsolatukat. Ez fogja meghatározni, hogy hogyan hoznak döntéseket, hogyan érzik jól magukat együtt és hogyan néznek ki a vitáik. Sokat tudunk segíteni saját magunknak, ha felismerjük ezt a dinamikát és megértjük saját és a másik működését. Így elkerülhető lesz a több napos feszült állapot.

Mit tehettek, hogy a konfliktusok ne gyűrűzzenek tovább?

Engedd ki a gőzt!

Mielőtt belevágnál a nagy beszélgetésbe, próbálj meg minél inkább tiszta fejjel odamenni. Minél kevesebb indulatot magaddal vinni. Vezesd le sporttal, írd ki magadból vagy beszéld ki egy barátoddal.

Kérdezz!

Először próbáld meg megérteni a másikat. Hogy mi az ő nézőpontja. Hogyan van ő ebben a helyzetben? Mik az igényei?

Mondd el, te mit érzel! Használj ÉN-üzeneteket!

Ami kulcsfontosságú, hogy ne minősítsd a másikat! Sosem a másik személyéről beszélj, hanem a viselkledéséről és a saját érzéseidről. pl. Én úgy érzem, hogy … . A másik minősítése csak olaj a tűzre.

Tények

Annak érdekében, hogy ne bonyolódjatok bele sárdobálásba, szorítkozzatok a tényekre. Ezeket gyűjtsd össze, ha csak az érzéseidre fókuszálsz, azok könnyen tévútra vihetnek.

Time out

Ha úgy érzed, túl sok benned az indulat, kérj időt. Szállj ki a vitából, de te legyél az, aki később visszatér. Ne hagyd cserben a másikat!

Metszet

Tárjátok fel, hogy mi az a metszet, amire mindketten vágytok. Keressetek kompromisszumos megoldást, amivel mindketten boldogok tudtok lenni.